Kézilabda Live

Kiváló lövősor, éremre esélyes csapat

Egy szimbolikus meccsel, a házigazda Szerbia Japán elleni meccsével elkezdődik a női kézilabda-világbajnokság pénteken este. A szerbek a tavalyi – szintén hazai – Eb-n a negyedikek lettek, a japánok pedig a 2011-es vb-n olyan meccset játszottak a mindig éremesélyes dánokkal, ami örökre emlékezetes marad. Ha a kapitányuk nem akar időt kérni, újabb gólt lőnek, és mínusz négyről a dánoknak már nehéz lett volna megfordítaniuk a meccset. Elsőre sima hazai győzelemnek tűnik a meccs, de Ázsiában már nem is Dél-Koreát, hanem Japánt illik komolyan venni.

Mi azért foglalkozzunk a magyarokkal, hiszen ahogy Görbicz Anitáék emlékeztettek rá, érmet szeretnének. Hajdu János beugró kapitány – a norvég Karl Erik Böhn súlyos betegsége miatt kellett átvennie ismét az irányítást – mindehhez csak annyit tett hozzá, helyes dolog, ha belső elvárásaik magasan vannak. Az övé is magasan van, mert úgy érzi, hogy a 2008-as olimpiai negyedik hely után hirtelen és váratlanul távozott, el sem tudott köszönni a lányoktól.

A csoportban a csehek ellen kezdünk (szombat 14.45), akiknek egy kissé nehézkes, magas középső védőjük van. Nyilván nem átlőni fogunk felette, hanem a mellette lévő helyeket fogja megpróbálni kihasználni a csapat. Visszarendeződésben nem a legjobbak, amit a felkészülés során a spanyolok valamint a dánok is kihasználtak ellenük.

A csehek után – a tervek szerint – két kötelező győzelem jön – Tunézia és Ausztrália -, majd nehezebb románok és a németek. A román kapitány Tadici szerint a magyarok a csoport esélyesei, ami egyrészt udvarias altatás, de az erőviszonyok kellő jellemzése is egyben. A román csapatban most nincsenek extrák, és bár képesek a meglepetésre, nem kis bravúr lenne, ha a mieinket legyőznék. A németeknél sok a sérülés, a kapuban viszont igazi világklasszis áll.

Ha csoportelsők lennénk, a következő körben, a legjobb tizenhat között várhatóan a lengyelekkel játszunk, akik ellen szintén elvárás a siker. A nyolc között, ha nem borult jelentősen a papírforma, a francia–montenegrói-csoport másodikjával, valószínűleg a franciákkal találkozunk. A fogadóirodák bennünket hajszállal esélytelenebbnek éreznek, mint a franciákat. (Magyarország elődöntője dupla pénzt hoz, a franciáknál 1,72-es az odds.)

A franciák új kapitánnyal érkeznek, komoly tervekkel, és jó állománnyal, amellyel a kieséses szakaszban már nem annyira jó találkozni, mert szokásuk, hogy egy tornán folyamatosan feljavulnak. Ha a két gyengébb poszton megfelelőt nyújt a magyar csapat, akkor rajtuk is átléphet, és máris éremközelbe jut.

És akkor a két kisebb lyukról. Az egyik a magyar kapuban van, a másik beállósunk. Abban bízunk, hogy lesz olyan szélső, aki meccsenként maximum csak egyszer vagy kétszer hibázik, hiszen egy negyeddöntőben egyáltalán nem meglepetés, ha csak egy gól dönt a továbbjutásról.

A kapuban Herr Orsolya és Kiss Éva vagy Triffa Ágnes, ha jó napjuk van, átlag feletti teljesítményre képesek, de olykor alig találkoznak a labdával. Beállóban Szamoránsky Pisroska és Cifra Anita is alig látta a kaput a Bajnokok Ligájában, ami nem jó előjel.

A lövősorunk viszont kimagasló. A BL-ben is sziporkázó Tomori Zsuzsannát, a felépülőben lévő Zácsik Szandrát, az irányítóban és lövőben is használható Szucsánszki Zitát bármelyik más nemzet szívesen befogadná. Ahogy a honosított – egykori fehérorosz – Triscsuk Krisztina is erősítés nálunk.

És akkor még nem beszéltünk Görbicz Anitáról, aki a Győrben hétről hétre igazolta klasszisát, de azt is, hogy bátran fent lehet hagyni védekezésben is. Görbicz és a beálló kapcsolata most más, mint a Győrben, ha Szamoránsky a norvég Lökéhez hasonlóan megérzi, milyen váratlan megoldásokat választ, akkor a csapatjáték egy nagyon fontos elemmel gazdagodik. A szintén győri Kovacsics Anikó is alternatíva lehet néhány játékhelyzetben. Bulath Anitától számtalanszor láttuk, mennyire fontos gólokat képes lőni.

Joggal bizakodhatunk tehát, különösen abban, ha valakinek esetleg rossz napja lesz, az ellenfél kapusa pontosan érzi, mit szeretne csinálni a labdával, akkor jöhet egy másik játékos, aki váratlanokat húz. És ahogy Tomori mondta, túl kell lépni az eddigi csalódásokon, mert egy új szakasz kezdődik.

Érzelmileg is, mert Böhnért játszanak, bár két héten át ez nem jelenthet mindenképp pluszmotivációt. De a fontos helyzetekben előjöhet, hogy érte és miatta kell bedobni a labdát a kapuba.

Forrás: www.sportgeza.hu

Fotó: www.keziszovetseg.hu

hird