Kézilabda Live

Párizs ragaszkodása a 2024-es szervezéshez győztes stratégiának bizonyult

Sikeresnek bizonyult Párizsnak az a stratégiája, hogy a kezdetektől elzárkózott a 2028-as olimpia megrendezésétől, s kizárólag a 2024-es nyári játékokra kívánt pályázni – írta szerdán a Le Monde.

A lap utalt rá: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közgyűlése Limában szerdán egy korábbi megállapodás következményeként várhatóan rábólint arra, hogy hét év múlva Párizsban, négy esztendővel később pedig Los Angelesben legyenek a nyári játékok. A Le Monde szerint a dátumok elosztása a két város között jelentős részben annak köszönhető, hogy a francia szervezők az elmúlt két évben hajthatatlanok maradtak.

A párizsi pályázat 2015. június 23-i hivatalossá tételétől kezdve a francia támogatók semmit nem változtattak az eredeti álláspontjukon: 2024 vagy soha. Amikor 2016 végén először felmerült, hogy a NOB egyszerre jelölné ki a 2024-es és 2028-as nyári játékok helyszínét, Párizs azonnal jelezte, hogy nem tervez olimpiát rendezni 2028-ban. A francia álláspont július 11-én Lausanne-ban sem változott, amikor érvényessé vált a dupla jelölés.

„Továbbra is ragaszkodtunk 2024-hez, mert hittünk a pályázatunkban” – mondta a lapnak Laura Flessel francia sportminiszter. „Azért nem nyitottuk meg soha az ajtót 2028 felé, mert készen állunk 2024-re és biztosak vagyunk magunkban” – tette hozzá.

Tony Estanguet, olimpiai bajnok slalom versenyző, a párizsi pályázati bizottság társelnöke és Anne Hidalgo, a francia főváros polgármestere mindig úgy fogalmazott, hogy a 2024-2028-as dupla jelölés „jó ötlet”, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Párizs csak az első dátumra jelentkezik, miközben arra is vigyázniuk kellett, hogy ne lehessen őket azzal vádolni, hogy túl magabiztosak és nem rugalmasak.
„Ez nem arrogancia. Egy projektet képviselünk. Nem lehet azt mondani, hogy a korábbi alkalmakkor rosszul lobbiztunk, most meg azt, hogy mert jó lobbistratégiát választottunk, arrogánsak vagyunk. Pont ellenkezőleg. Olyanokkal dolgozunk, akik kiválóan ismerik az olimpiai környezetet és akik képesek voltak felmérni a helyzeteket. Semmilyen okunk nem volt arra, hogy 2028 felé nyissunk” – mondta a lapnak Michael Aloisio, a párizsi pályázati bizottság vezérigazgató-helyettese.
A hajthatatlan francia állásponttal szemben az amerikaiak nyitottabbak voltak, de bírálták a francia fellépést.

„Amikor a kettős jelölés kérdése felmerült, mi soha nem mondtuk, hogy Los Angeles először, vagy azt, hogy 2024 vagy soha” – mondta Casey Wasserman, a Los Angeles-i pályázati csapat vezetője, aki szerint a francia álláspont „ultimátumként” hatott. A Párizs 2024 bizottság tagjai nyilvánosan soha nem válaszoltak a vádakra, de a kulisszák mögött a francia sajtónak mindig azt mondták, hogy Los Angeles azért fogadta el a 2028-as szervezés jogát, mert tudta, hogy Párizs jobb pályázatot adott be.
Párizs legutóbb 1924-ben rendezett nyári olimpiát, s ezért is hangoztatta azt nyilvánosan, hogy fontosnak tartja, száz évvel később ismét visszatérjen az olimpia a francia fővárosba. A legfontosabb érvként azonban a szervezők pragmatikusabb okokat jelöltek meg. Az olimpiai falut a Párizstól északra található Saint-Denis elővárosba tervezi a pályázati bizottság, amely szerint „lehetetlen a telket 2028-ra megkapni”. A szervezők azt ismételgették mindenhol, hogy ha további négy évet várni kell, új helyszínt is kell találni az építendő létesítményeknek, és ez gyengítené a pályázat minőségét. Francois Martins, Párizs sportügyi alpolgármestere a NOB nyári lausanne-i ülésén azt is elmagyarázta újságíróknak, hogy a párizsi logó csak 2024-re működik, az ugyanis az Eiffel-tornyot idézi meg a 2-es és a 4-es számjegy egymásba kapaszkodásával.
(MOB)

hird